Felavatták Ronald Reagan szobrát a Szabadság téren
Magyarországon, bár sok a belpolitikai vita, de Ronald Reagan tiszteletében mi egyek vagyunk, ahogy Közép-Európa más népei is – jelentette ki Semjén Zsolt, az egykori amerikai elnök szobrának avatásán. A szobrot Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Condoleeza Rice egykori amerikai külügyminiszter közösen leplezték le.
Történelmi tény, hogy Közép-Európa és a szabad világ a szovjet és a bolsevista elnyomás alóli szabadulását három embernek köszönheti - mutatott rá beszédében Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes a részletekről szólva úgy fogalmazott, spirituális értelemben II. János Pál pápának, politikai és gazdasági értelemben Ronald Reagannek, s kellett hozzá Gorbacsov is, aki felismerte, hogy a rossz az rossz, és részt vett a rendszer lebontásában.
Mint mondta, a mai esemény annak is a bizonyítéka, hogy az igaz értékek egyesítik az embereket. Példaként Semjén Zsolt az amerikai elnök hazáját említette, ahol Reagan tiszteletében egyek a demokraták és a republikánusok is. Magyarországon, bár sok a belpolitikai vita, de a volt elnök tiszteletében mi egyek vagyunk, ahogy Közép-Európa más népei is – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt véleménye szerint Ronald Reagan szobrának különös szerepe van ezen a téren. Ugyanis spirituális értelemben találkozik két olyan embernek az öröksége (Ronald Reagan és Mindszenty József hercegprímás), akik mindig is hittek a szabadságban, Közép-Európa felszabadulásában – mondta. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: az ’56-os forradalom és szabadságharc véres eltiprása után Mindszenty az amerikai nagykövetségen talált menedékre, ahol abban hitt, hogy el fog jönni a szabadság, az óceán másik oldalán pedig volt egy ember, akinek nem volt közömbös Közép-Európa sorsa, ő is hitt abban, hogy el fog jönni a szabadság. Adja Isten, hogy megértsük az ő üzenetüket, és hűségesek lehessünk ehhez! – zárta beszédét Semjén Zsolt.
„A döntésekből tettek születtek”
Kevin McCarthy, a kongresszusi delegáció vezetője, beszédében méltatta Edwin Meese volt igazságügyi minisztert, aki a Reagan-i adminisztráció hajdani irányítójaként „együtt harcolt az amerikai elnökkel a szabadságért és az emberi jogokért”. Mindannyian emlékszünk azokra a hatásokra, amit Reagan munkássága az életünkre gyakorolt, de Ed Meese ott volt akkor, amikor a döntésekből tettek születtek – emelte ki. Reményét fejezte ki, hogy mélyíteni fogják azt a kapcsolatot, ami a két országot összeköti, és ami a szabadságban, a demokráciában és a felszabadulásban gyökerezik. Egy ember arról beszélt, hogy ha valaki meggyújtja a szabadság fáklyáját, akkor azt a többiek látni és követni fogják – szögezte le, hozzátéve: bízik abban, hogy ez a szobor jelképezi azt, hogy ezt a fáklyát magasra kell emelni; világítson fényesebben, mint eddig, hogy követni tudjuk.
Ez az ünnep kimagasló esemény Magyarország és az Egyesült Államok népe számára – emelte ki beszédében Edwin Meese volt igazságügyminiszter. Mint mondta, hogy a szoboravatással elismerésünket fejezzük ki annak az embernek, aki segítette a fogságban sínylődő embereket, és ezzel elérte, hogy a hidegháború véget érjen. A politikus felidézte Reagan életútját, kiemelve, hogy a néhai elnök egész életében a totalitárius rendszerek ellen küzdött. Elnökké választásakor elkötelezte magát a hidegháború befejezése mellett, illetve amellett, hogy a marxizmus és a leninizmus a múlt hamvába vesszen – fűzte hozzá.
"Folytatni kell a Ronald Reagan által megkezdett munkát"
A Szabadság tér jelképezi azt a szabadságharcot, amit a magyar nép 1848-49-ben a Habsburgok ellen, majd 1956-ban a kommunizmus zsarnoksága ellen vívott – kezdte beszédét Eleni Tsakopoulos Kounalakis. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete Condoleeza Rice-ról szólva elmondta: a politikus asszony a szabadság ügyéért harcolt, akárcsak Ronald Reagan. Mint mondta: az Egyesült Államok volt külügyminisztere azért küzdött, hogy az egykori amerikai elnök örökségét valóra váltsa, erős kapcsolatot kiépítve Magyarországgal és más szövetségesekkel a térségben. Remélem, hogy Ronald Reagan szobra otthonra talál ezen a téren – zárta beszédét Eleni Tsakopoulos Kounalakis.
A nagykövet beszéde után Condoleeza Rice köszönetet mondott az ünnepségen a Ronald Reagan Alapítvány, Nancy Reagan és az amerikai nép nevében. Felhívta a figyelmet arra, hogy két nemes örökséget ünnepelünk ma; a szabadság iránti olthatatlan vágyét, valamint egy olyan ember életútját, aki az Amerikai Egyesült Államok elnökeként az erőt és a morális felhatalmazást jelenítette meg politikájában. Bár 1848-49-ben és 1956-ban a szabadságharc elveszett ügynek tűnhetett – folytatta -, de a történelem más befejezést tartogatott.
Az Egyesült Államok volt külügyminisztere úgy fogalmazott: az 1956-ban harcolt férfiak és nők arra inspirálnak mindenkit, hogy többet ne hagyják magukra azokat, akik a szabadságukért küzdenek. Condoleeza Rice hangsúlyozta: folytatni kell a megkezdett munkát, hiszen vannak, akik még mindig a zsarnokság igája alatt szenvednek. Továbbra is vannak férfiak, nők és gyermekek, akik úgy érzik, hogy az ügyük reménytelen, akik úgy érzik, egyedül vannak. Amikor itt állunk ezen a téren, fogadjuk meg, hogy az ő ügyük nem elveszett, fogadjuk meg, hogy soha nem lesznek egyedül – húzta alá.
Ronald Reaganről és a centenáriumtól
Az Egyesült Államok elnöke a kommunizmus bukásában elévülhetetlen érdemeket szerzett kormányzása idején. Magyarország mindig hálával emlékezik az Egyesült Államok és Reagan elnök megkérdőjelezhetetlen szerepére a hidegháborús időszak lezárásában, és abban, hogy Magyarország visszanyerte szuverenitását.
A 100. évforduló alkalmából Budapest az egyik helyszíne a volt elnök tiszteletére rendezett európai ünnepségsorozatnak, London, Prága és Krakkó mellett. A centenárium alkalmából hazánkban felállt a Ronald Reagan Emlékbizottság, az év első felében két konferencia is megemlékezett az elnökről, a Magyar Posta pedig Reagan bélyeget és emlékborítékot bocsátott ki.
A szoborról és készítőjéről
A Szabadság téren, az amerikai nagykövetség szomszédságában felállított Ronald Reagan szobor 2,2 méter magas, a bronzszobor készítője Máté István csongrádi szobrászművész. Máté István 1952-ben született, 1976-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 2002-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Munkáit saját bronzöntő műhelyében maga kivitelezi.
A szobrot a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állítatta. Együttműködő partnerek: Ronald Reagan Presidental Foundation, Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hungarofest Nonprofit Kft.
fidesz.hu
Mint mondta, a mai esemény annak is a bizonyítéka, hogy az igaz értékek egyesítik az embereket. Példaként Semjén Zsolt az amerikai elnök hazáját említette, ahol Reagan tiszteletében egyek a demokraták és a republikánusok is. Magyarországon, bár sok a belpolitikai vita, de a volt elnök tiszteletében mi egyek vagyunk, ahogy Közép-Európa más népei is – fűzte hozzá.
Semjén Zsolt véleménye szerint Ronald Reagan szobrának különös szerepe van ezen a téren. Ugyanis spirituális értelemben találkozik két olyan embernek az öröksége (Ronald Reagan és Mindszenty József hercegprímás), akik mindig is hittek a szabadságban, Közép-Európa felszabadulásában – mondta. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: az ’56-os forradalom és szabadságharc véres eltiprása után Mindszenty az amerikai nagykövetségen talált menedékre, ahol abban hitt, hogy el fog jönni a szabadság, az óceán másik oldalán pedig volt egy ember, akinek nem volt közömbös Közép-Európa sorsa, ő is hitt abban, hogy el fog jönni a szabadság. Adja Isten, hogy megértsük az ő üzenetüket, és hűségesek lehessünk ehhez! – zárta beszédét Semjén Zsolt.
„A döntésekből tettek születtek”
Kevin McCarthy, a kongresszusi delegáció vezetője, beszédében méltatta Edwin Meese volt igazságügyi minisztert, aki a Reagan-i adminisztráció hajdani irányítójaként „együtt harcolt az amerikai elnökkel a szabadságért és az emberi jogokért”. Mindannyian emlékszünk azokra a hatásokra, amit Reagan munkássága az életünkre gyakorolt, de Ed Meese ott volt akkor, amikor a döntésekből tettek születtek – emelte ki. Reményét fejezte ki, hogy mélyíteni fogják azt a kapcsolatot, ami a két országot összeköti, és ami a szabadságban, a demokráciában és a felszabadulásban gyökerezik. Egy ember arról beszélt, hogy ha valaki meggyújtja a szabadság fáklyáját, akkor azt a többiek látni és követni fogják – szögezte le, hozzátéve: bízik abban, hogy ez a szobor jelképezi azt, hogy ezt a fáklyát magasra kell emelni; világítson fényesebben, mint eddig, hogy követni tudjuk.
Ez az ünnep kimagasló esemény Magyarország és az Egyesült Államok népe számára – emelte ki beszédében Edwin Meese volt igazságügyminiszter. Mint mondta, hogy a szoboravatással elismerésünket fejezzük ki annak az embernek, aki segítette a fogságban sínylődő embereket, és ezzel elérte, hogy a hidegháború véget érjen. A politikus felidézte Reagan életútját, kiemelve, hogy a néhai elnök egész életében a totalitárius rendszerek ellen küzdött. Elnökké választásakor elkötelezte magát a hidegháború befejezése mellett, illetve amellett, hogy a marxizmus és a leninizmus a múlt hamvába vesszen – fűzte hozzá.
"Folytatni kell a Ronald Reagan által megkezdett munkát"
A Szabadság tér jelképezi azt a szabadságharcot, amit a magyar nép 1848-49-ben a Habsburgok ellen, majd 1956-ban a kommunizmus zsarnoksága ellen vívott – kezdte beszédét Eleni Tsakopoulos Kounalakis. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete Condoleeza Rice-ról szólva elmondta: a politikus asszony a szabadság ügyéért harcolt, akárcsak Ronald Reagan. Mint mondta: az Egyesült Államok volt külügyminisztere azért küzdött, hogy az egykori amerikai elnök örökségét valóra váltsa, erős kapcsolatot kiépítve Magyarországgal és más szövetségesekkel a térségben. Remélem, hogy Ronald Reagan szobra otthonra talál ezen a téren – zárta beszédét Eleni Tsakopoulos Kounalakis.
A nagykövet beszéde után Condoleeza Rice köszönetet mondott az ünnepségen a Ronald Reagan Alapítvány, Nancy Reagan és az amerikai nép nevében. Felhívta a figyelmet arra, hogy két nemes örökséget ünnepelünk ma; a szabadság iránti olthatatlan vágyét, valamint egy olyan ember életútját, aki az Amerikai Egyesült Államok elnökeként az erőt és a morális felhatalmazást jelenítette meg politikájában. Bár 1848-49-ben és 1956-ban a szabadságharc elveszett ügynek tűnhetett – folytatta -, de a történelem más befejezést tartogatott.
Az Egyesült Államok volt külügyminisztere úgy fogalmazott: az 1956-ban harcolt férfiak és nők arra inspirálnak mindenkit, hogy többet ne hagyják magukra azokat, akik a szabadságukért küzdenek. Condoleeza Rice hangsúlyozta: folytatni kell a megkezdett munkát, hiszen vannak, akik még mindig a zsarnokság igája alatt szenvednek. Továbbra is vannak férfiak, nők és gyermekek, akik úgy érzik, hogy az ügyük reménytelen, akik úgy érzik, egyedül vannak. Amikor itt állunk ezen a téren, fogadjuk meg, hogy az ő ügyük nem elveszett, fogadjuk meg, hogy soha nem lesznek egyedül – húzta alá.
Ronald Reaganről és a centenáriumtól
Az Egyesült Államok elnöke a kommunizmus bukásában elévülhetetlen érdemeket szerzett kormányzása idején. Magyarország mindig hálával emlékezik az Egyesült Államok és Reagan elnök megkérdőjelezhetetlen szerepére a hidegháborús időszak lezárásában, és abban, hogy Magyarország visszanyerte szuverenitását.
A 100. évforduló alkalmából Budapest az egyik helyszíne a volt elnök tiszteletére rendezett európai ünnepségsorozatnak, London, Prága és Krakkó mellett. A centenárium alkalmából hazánkban felállt a Ronald Reagan Emlékbizottság, az év első felében két konferencia is megemlékezett az elnökről, a Magyar Posta pedig Reagan bélyeget és emlékborítékot bocsátott ki.
A szoborról és készítőjéről
A Szabadság téren, az amerikai nagykövetség szomszédságában felállított Ronald Reagan szobor 2,2 méter magas, a bronzszobor készítője Máté István csongrádi szobrászművész. Máté István 1952-ben született, 1976-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 2002-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. Munkáit saját bronzöntő műhelyében maga kivitelezi.
A szobrot a Magyarországi Ronald Reagan Emlékbizottság állítatta. Együttműködő partnerek: Ronald Reagan Presidental Foundation, Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Hungarofest Nonprofit Kft.
fidesz.hu
